A tápláléklánc

A tápláléklánc

Szerző: 
Klebercz Orsolya

A képekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást.

Diavetítés indítása

Erdei tápláléklánc
Erdei tápláléklánc
Erdei tápláléklánc
Édesvizi és vízparti tápláléklánc
Édesvizi és vízparti tápláléklánc
Édesvizi és vízparti táplálé...
Tengeri tápláléklánc
Tengeri tápláléklánc
Tengeri tápláléklánc

A tápláléklánc ökológiai értelemben a táplálékhálózat része, egy el nem ágazó, lineárisan egymásra épülő táplálkozási kapcsolat. Gyakran a táplálkozási hálózat domináns és egymásra épülő tagjait sorolják egy táplálkozásláncba, pl. egy vizi ökoszisztémában: alga, planktonikus rák, planktonevő hal, ragadozó hal alkotnak egy lineáris táplálkozási közösséget. Különleges és szerteágazó táplálkozási hálózatot alkot a talajban és az üledékekben élő lebontó szervezetek összesége, a detritusz. Amennyiben a kapcsolatrendszer nem lineáris, hanem szerteágazó, akkor táplálkozási hálóról beszélünk. 

Az élőlények közti anyagforgalom fő hajtóereje a táplálékkörforgás, vagy tápláléklánc. A táplálékláncban az egyes fajokat a biomassza termelésében és felhasználásában betöltött funkciójuk szerint termelőknek (producensek), fogyasztóknak (konzumensek) vagy lebontóknak (reducensek) nevezzük. A tápláléklánc szerkezete, a tápláléklánc szintjeit betöltő fajok, az egyes biomassza-formák aránya, valamint a biomassza forgalom sebessége az ökoszisztémák egyik jellemzője.

Egy adott faj ökoszisztémában betöltött funkciója alapján besorolható valamelyik trófikus csoportba, illetve táplálkozási szintbe. Számos faj egyidejűleg több szinten is szerepelhet, pl. számos madárfaj egyszerre növényevő és ragadozó életmódot is folytat. A tápláléklánc összetettsége az érintett fajok specializáltságától függ: minél több specializált faj vesz részt, annál bonyolultabbá válnak az összefüggések, ezért a táplálékháló kifejezés a kapcsolatok szövevényességét jobban kifejezi.

Az ökoszisztéma fennmaradásában kiemelt szerepet betöltő fajokat kulcsfajoknak nevezzük.