Célok, tevékenységek

A tervezett projekt tevékenységeinek leírása

A projekt feladatai, - ahogy azt a 3. ábra, a kutatás-fejlesztés sémája mutatja - a teljesen egyedi alapoktól, egyes metodikák és technológiák fejlesztésétől indul. Egyre szélesedik a paletta az innovatív magyar, illetve európai metodikákkal és technológiákkal, melyeket adatbázisokba gyűjtünk, több szempontú szűrésen, értékelésen, verifikáción viszünk keresztül, hogy aztán a helyükre kerülhessenek a WEB-alapú döntéstámogató mérnöki rendszerben, ahol a piaci szereplők, a jogalkotók, a hatóságok, a menedzserek, a kivitelezők és mindenekelőtt a tulajdonosok könnyűszerrel és közérthető formában érhetik el az információt. A felhasználóbarát döntéstámogató rendszer verifikált metodikákat és technológiákat fog tartalmazni, 2D animációkkal, referenciákkal és mindenekelőtt a döntésre vonatkozó "receptekkel", melyek alapján sikerülhet az elérhető lehető legjobb (Best Available Technology, BAT), vagy még a lehető legjobbnál is jobb (hiszen az innovatív metodikákkal eddig nem számoltak) megoldás kiválasztása. A tervezett feladatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze.

Kockázat alapú környezetmenedzsment és döntéshozás (BME, TAKI, VITUKI, VITUKI CONSULT, Cyclolab, DigiKom, KSZGYSZ, TNO, r3)

• Hatáson alapuló környezetminőségi kritériumok létrehozása: elvi alapok és gyakorlat
  • Nemzetközi áttekintés, kapcsolódás EU projektekhez
  • Kockázaton alapuló beavatkozási érték és képzése a gyakorlatban
  • Kockázaton alapuló remediációs célérték és képzése
• Kockázaton, illetve hatáson alapuló döntéshozás és menedzsment
  • Nemzetközi helyzet áttekintése, kapcsolódás EU projektek
  • Hazai lehetőségek, alkalmazások

   

Kockázatfelmérésben szerepet játszó új metodikák

Kockázat alapú monitoringban felhasználható módszerek
Környezettoxikológiai módszerek környezeti minták tesztelésére (BME, TAKI)

• Nemzetközi és hazai áttekintés a modern környezetmendzsmentben, kocázatfelmérésben, hatások vizsgálatában alkalmazott szabványosított és nem szabványosított környezettoxikológiai módszerekről.
• Új környezettoxikológiai módszerek fejlesztése talajra. Interaktív tesztek teljes talajra. Az alkalmazási lehetőségeik vizsgálata, kipróbálása.
• 5 új módszer fejlesztése:
  1. Gyorsteszt talajszennyező anyagok biodegradálhatóságának vizsgálatára,
  2. Állati tesztorganizmusok (elsősorban mikroszkópikus állatok) felhasználása talajtoxicitás jellemzésére
  3. Bioakkumulációs gyorsteszt növények felhasználásával
  4. Mikroorganizmusok talajtoxicitás és mutagenitás tesztelésére
  5. Szabványosítható talajmikrokozmosz fejlesztése a szennyezett talaj sorsának hosszú távú vizsgálatára.
• Alkalmazások szennyezettségi esetek jellemzésre, kockázatfelmérésre: szerves és szervetlen szennyezőanyagokkal szennyezett területekre
• A metodikák jellemzése, értékelése, az értékelő módszerek validálása, a szabványosítási követelmények teljesíthetőségének vizsgálata. A vizsgálatba vont módszerek a Magyarországon még nem szabványosított, résztvevők által korábban fejlesztett, párhuzamos projektben fejlesztett és ebben a projektben fejlesztett módszerek, valamint más magyar kutatók által kutatott, fejlesztett, adaptált vagy alkalmazott módszerek,
• 10 különböző környezettoxikológiai módszer összehasonlító értékelése
• A környezettoxikológiai tesztek jellemzésére és specifikus értékelésére alkalmas metodika és az értékelő kritériumok kidolgozása, információgyűjtés és adaptáció nemzetközi projektekből, pl. TESTNET.
• Magyarországi adatbázis megalapozása, az adatbázisba kerülés kritériumainak meghatározása és az adatbázis elindítása a vizsgálatba vont metodikákkal. Az adatbázisba kerüléshez szükséges adatlap kidolgozása, az adatbázis on line feltölthetőségének megoldása: 1 induló adatbázis (+ DigiKom)
  
  

Korai figyelmeztető rendszerek pontforrásokra és ipari kibocsátókra valamint környezeti elemekre, elsősorban talajra, felszíni vízre és üledékre (BME, VITUKI, TAKI, Cyclolab, Aqua Concorde, KSZGYSZ)

• Nemzetközi és hazai áttekintés a modern környezetmendzsmentben, a megelőzésben használt korai figyelmeztetőrendszerekről, különös tekintettel az egyszerű és nem költséges eljárásokra, valamint az ígéretes géntechnikákra.
• Új módszerek fejlesztése, alkalmazhatóságuknak vizsgálata.
• 2 új módszer fejlesztése:
  1. pontforrásra: egyszerűen mérhető fizikai-kémiai esetleg biológiai végponttal;
  2. környezeti elemre: problémaspecifikus genetikai indikátor szelektálása és kimutatásának megoldása géntechnikai módszerrel.
• Alkalmazás szennyezettségi esetek jellemzésre, korai érzékelésre és megelőzésre.
• A kifejlesztett metodikák jellemzése, értékelése, az értékelő módszerek validálása, a szabványosítási követelmények teljesíthetőségének vizsgálata. A vizsgálatba vont módszerek a Magyarországon még nem szabványosított, résztvevők által korábban fejlesztett, párhuzamos projektben fejlesztett és ebben a projektben fejlesztett módszerek, valamint más magyar kutatók által kutatott, fejlesztett, adaptált vagy alkalmazott módszerek, 5 különböző új módszer vizsgálata és értékelése.
• A környezetvédelmi korai figyelmeztető rendszerek jellemzésére és specifikus értékelésére alkalmas metodika és az értékelő kritériumok kidolgozása.
• Magyarországi adatbázis megalapozása, az adatbázisba kerülés kritériumainak meghatározása és az adatbázis elindítása a vizsgálatba vont metodikákkal. Az adatbázisba kerüléshez szükséges adatlap kidolgozása, az adatbázis on line feltölthetőségének megoldása: 1 induló adatbázis (+ DigiKom)
  

A biológiai hozzáférhetőség és a talajfázisok közötti megoszlás jellemzésére alkalmas fizikai-kémiai és biológiai módszerek, illetve ezek kombinációi (BME, TAKI, VITUKI, CYCLOLAB, Aqua Concorde, VITUKI CONSULT, TNO)

• Nemzetközi és hazai áttekintés a kockázatkezelés kulcsfontosságú jellemzőiről, a szennyezőanyag mobilitásáról és biológiai hozzáférhetőségéről, illetve annak méréséről, mérésére alkalmas módszerekről, a mobilitás változásainak modellezéséről. Kapcsolódás európai projektekhez.
• Új módszerek fejlesztése, alkalmazhatóságuknak vizsgálata:
• 2 új komplex metodika fejlesztése:
  1. Szerves szennyezőanyagokra;
  2. szervetlen talajszennyezőanyagokra, elsősorban toxikus fémekre alkalmas mobilitást (hozzáférhetőséget) jellemző metodika fejlesztése
• A terjedésben szerepet játszó mobilitás (fázisok közötti megoszlás, kémiai forma, stb.) fizikai-kémiai jellemzésére alkalmas módszerek kombinálása a biológiai hozzáférhetőséget (ettől függő akut hatások és biodegradálhatóság) jellemző biológiai módszerekkel. Többlépcsős kivonási és hatásvizsgálatok és az egyes eredmények egymáshoz viszonyított illetve integrált értékelése.
• A hozzáférhetőséget jellemző komplex metodikák alkalmazása szennyezett területek kockázatfelmérésére, illetve remediálandó területek állapotfelmérésére, technológia-előkészítő jellemzésére. A két modellterület közül az egyik szerves, a másik szervetlen szennyezőanyagokkal szennyezett talajt (üledéket) tartalmaz.
• A metodikák jellemzése, értékelése, az értékelő módszerek validálása, a szabványosítási követelmények teljesíthetőségének vizsgálata. A vizsgálatba vont módszerek a Magyarországon még nem szabványosított, résztvevők által korábban fejlesztett, párhuzamos projektben fejlesztett és ebben a projektben fejlesztett módszerek, valamint más magyar és nemzetközi kutatók által kutatott, fejlesztett, adaptált vagy alkalmazott módszerek Magyarországon, illetve az EU-ban.
• 5 különböző hozzáférhetőséget jellemző metodika részletes összehasonlító vizsgálata és értékelése.
• A szennyezőanyag helyszínspecifikus mobilitását, hozzáférhetőségét mérő metodikák jellemzésére és specifikus értékelésére alkalmas módszer és értékelő kritériumok kidolgozása
• Magyarországi adatbázis megalapozása, az adatbázisba kerülés kritériumainak meghatározása és az adatbázis elindítása a vizsgálatba vont metodikákkal. Az adatbázisba kerüléshez szükséges adatlap kidolgozása, az adatbázis on line feltölthetőségének megoldása: 1 induló adatbázis (+DigiKom)

QSAR a modern kockázatmendzsment ígéretes eszköze (BME, KSZGYSZ)

• A QSAR alapjai és használata vegyi anyagok kvantitatív kockázatfelmérésében: elméleti áttekintés és gyakorlati alkalmazási példák
• A QSAR felhasználása szerves szennyezőanyagok Kow értékének meghatározására. A LOGKOW és más hozzáférhető szoftverek ismertetése, összehasonlítása.
• QSAR használata vegyi anyagok toxicitásának meghatározására. A QSAReredményének összehasonlítása már ökotoxikológiai eredményekkel.
• QSAR alkalmazása a szerves vegyületek biodegradálhatóságának előrejelzésére. A biodegradálhatóság és a reális biodegradáció összefüggései.

Kockázatcsökkentési eszközök

Kockázat alapú megelőzés és korlátozás, mint a kockázatcsökkentés eszközei (VITUKI, BME, KSZGYSZ)

• Elvi alapok, nemzetközi áttekintés, magyar gyakorlat

Remediáció

• Létező, ismert, elterjedt technológiák: nemzetközi és hazai áttekintés (BME, TAKI, Cyclolab, KSZGYSZ)
• Innovatív technológiák, elsősorban természetes folyamatokra alapozó és/vagy azokkal összhangban működő hatékony és nem költséges technológiák áttekintése, nemzetközi és hazai alkalmazásuk, különös tekintettel azokra a demonstrációs projektekre, melyek bizonyítottan hatékonyak és alkalmazásra várnak. Magyarországi kezdeményezések teljes körű felmérése és értékelése. (BME, TAKI, Cyclolab, KSZGYSZ, TNO)
  • Osztályozás, osztályozási szempontok, rendszerek
  • Értékelés, az értékelés szempontjai. Kapcsolódás az európai verifikációval foglalkozó projektekhez.
  • Kombinált technológiák: általános lehetőségek, leggyakoribb kombinációk, esettanulmányok
  • Technológiamonitoring: lényege, elvei, gyakorlata, módszerei
  • Szoros együttműködés az EURODEMO és az EUGRIS Projekttel
  • Magyarországi adatbázis megalapozása, az adatbázisba kerülés kritériumainak meghatározása és az adatbázis elindítása a felmérésbe és értékelésbe bevont technológiákkal. Az adatbázisba kerüléshez szükséges adatlap kidolgozása, az adatbázis on line feltölthetőségének megoldása:
  • 1 induló adatbázis (+DigiKom)
• Saját fejlesztésű új remediációs technológiák laboratóriumi megalapozása, pilot alkalmazása és szabadföldi kipróbálása, jellemzése, értékelése, ellenőrzése, akkreditációs kritériumok teljesítése, adatbázisba kerülés kritériumainak teljesítése (BME, TAKI, Cyclolab, KSZGYSZ)
• 1. Új technológia fejlesztése: ex situ hozzáférhetőség-növelés és biodegradáció, nehezen bontható szerves szennyezőanyaggal szennyezett talajra, laborkísérlettől demonstrációig
• 2. Új technológia holt talajok/bányászati és ipari hulladékok revitalizásláson alapuló fitostabilizációja a laborkísérlettől a demonstrációig
• 3. Új technológia MOKKA szemléletű értékeléssel, adatbázisba kerüléssel, verifikálással toxikus fémekkel szennyezett talajra. A demonstrációs szakasz egy szakmailag kapcsolódó párhuzamosan folyó projektben a BÁNYAREM K&F projektben történik.
• 4. Magyarországon új, eddig nem alkalmazott aktív résfalak magyarországi alkalmazási lehetőségeinek felmérése, az alkalmas problémák, hidrogeológiai viszonyok felmérése.

Tesztmódszerek és remediációs technológiák verifikálása

• Verifikációs eljárások kidolgozása az innovatív tesztelő eljárásokra és remediációs technológiákra
• Az európai verifikációs eljárások megismerése
• A magyarországi igények, a döntéstámogató rendszer igényei szerinti több szempontú értékelési módszer kidolgozása
• A fejlesztett metodikák és technológiák valamint a magyarországi innovatív mószerek jellemzése, értékelése a kidolgozott verifikációs eljárással.
• A verifikációs rendszer validálása.

Innovatív eljárások finanszírozása

• Új fejlesztések, demonstrációs technológiák finanszírozása (BME, VITUKI CONSULT, KSZGYSZ, TNO)
  • Az innovatív technológiák piaci sikerének korlátai, akadályai
  • A finanszírozás elvi alapjai, eltérései Európában, magyarországi finanszírozási lehetőségek, források: áttekintés. Összefüggő európai projektek eredményeinek figyelembe vétele.
  • Finanszírozási típusok Európában és Magyarországon
  • Magyarországi adatbázis megalapozása, elindítása a megvalósult innovatív demonstráció projektek finanszírozóiról és a finanszírozásért felelős állami és nem állami projektekről. Kapcsolat a KÁRINFO adatbázissal. (+DigiKom, VITUKI)
  • Gazdasági értékelés alapjai és gyakorlata
  • A gazdasági és finanszírozási szempontok döntéstámogató rendszerbe építése (+DigiKom)

Disszemináció, oktatás, népszerűsítés, szemléletformálás, piacra juttatás elősegítése

A projekt legfontosabb része, hiszen ezen múlik az áttörés, a projekt céljának a megvalósítása, vagyis az, hogy az innovatív technológiákat megismerjék, elismerjék, bízzanak bennük és alkalmazzák (Cyclolab, BME, DigiKom, VITUKI CONSULT, TAKI, VITUKI, Aqua Concorde, KSZGYSZ, TNO, r3).

• On line elérhető digitális döntéstámogató rendszer megalapozása és elindítása: felhasználóbarát, közérthető, gyakorlatias, Magyarország-specifikus döntéstámogató rendszer magyar nyelven
• On line elérhető digitális adatbázisrendszer létrehozása, elsősorban innovatív metodikákkal és technológiákkal feltöltve mind a felhasználók, mind az új módszert/technológiát kínálók használatára: on line bővíthető, több szempontú keresés biztosítása: web-alapú döntéstámogató rendszer létrehozása
• Az adatbázisba a technológiák 2D modellje kerül, mely szemléletessé, könnyen érthetővé teszi a technológiák működését, alapfolyamatait: új technológiák 2D animációja
• Kölcsönös együttműködés az élő EU projektekkel, elsősorban a következőkkel: ETAP, NICOLE, TESTNET, PROMOTE, SNOWMAN
• Kölcsönös együttműködés az európai és magyar adatbázisokkal, mint: EUGRIS, EURODEMO, KÁRINFO, stb. Több haszon: 1. Már meglévő adatbázisok bővítése új információval, 2. az adatbázisba bekerülő fejlesztések ismertté válása. 3. EU projektek eredményeinek hasznosítása Magyarországon, 4. magyar nyelven.
• A magyar döntéstámogató rendszer fizikai integrálása az EUGRIS Portál adatbázisaiba: az integrálás technikai feltétleinek kialakítása és költséghatékony megoldása (részletes leírását ld. 1.5. pontban)
• Workshopok rendezése: 2 workshop megrendezése (30-30 résztvevővel). Célközönség: újítók és potenciális felhasználók, pl. tulajdonosok, döntéshozók, remediációt finanszírozók, befektetők
• Konferencia rendezése: 1 konferencia rendezése (100-200 résztvevővel). Célközönség: technológia alkalmazó mérnöki cégek, környezetmendzserek, politikusok, hatósági emberek, tulajdonosok, befektetők, sajtó.
• Az új ismeretek integrálása az oktatásba: létező tantárgyakba, diplomamunkák, Ph.D. dolgozatok témájaként, oktatási anyagokba.
• Hazai és nemzetközi tanfolyamok meghirdetése és tartása nemzetközi előadók részvételével.
• Tudományos igényű könyv írása a remediációs technológiákról és szennyezett területek, környezetmenedzsmentjében alkalmazható döntéstámogató rendszerről.

Hasznosítás

Jelen pályázat Pályázók eddigi tevékenységének továbbfejlesztését, eredményeik integrálását és olyan szintre emelését jelentheti, mely biztosítja a felhalmozódott tudás és tapasztalat széles körben való hasznosítását, az innovatív módszerek elterjesztését, a nemzetközi (európai) integratív és disszeminációra összpontosító projektekhez való kapcsolódást, azok eredményének magyarországi hasznosítását.

1. Tehát a Pályázók oldaláról nézve egyértelmű és ugrásszerű előrelépést jelent.
2. A szakterület többi kutató-fejlesztő műhelye, új eljárások, mérési és tesztelési módszerek kidolgozói, remediációs technológiák tervezői és alkalmazói számára ez a projekt a nehezen áttörő újdonságok elterjesztését, megismertetését, hazai és nemzetközi piacra kijutását eredményezhetik.
3. Az eredményeket, információkat és adatbázisokat használók szempontjából még több előnyt jelent majd ennek a projektnek a megvalósulása: tanulási lehetőség, a leghatékonyabb és a BAT-nál is jobb technológiához jutás lehetősége, a döntéshozók döntéseinek megkönnyítője lehet. A projekt adatbázisain keresztül betekintést nyerhetünk, és tevőleges részt vehetünk az európai rokonprojektekben. Ezzel nem csak a tudományos területen vesszük fel a lépést, de a technológia-alkalmazás, értékelés és verifikáció, később az akkreditáció, valamint a finanszírozás területein is.

Pályázóknak meg van az a lehetősége, hogy a több évtizedes fejlesztési munka során és a nemzetközi projektekben szerzett tapasztalatokat ebben a projektben hasznosítsa és mások eredményeinek is hasznosítási, akár piaci, akár európai piaci lehetőséget nyisson.
A projekt egyedi fejlesztési szintjétől a piacig több szinten hasznosulnak az eredmények, amint azt a 4. ábra szemlélteti.

1. Az egyedi fejlesztések eredménye tesztmódszer protokollja, sztenderdizálásra kész állapotban, a technológia-fejlesztések hasznosítható eredménye: know-how vagy szabadalom.
2. A magyarországi és európai fejlesztések adatbázisokban gyűjtése mind a technológiákat alkalmazó kivitelezők, mind a kereslet oldal piaci szereplői hasznosítják,
3. A leltárak és adatbázisok betöltése a releváns európai és magyar adatbázisokba a céladatbázisok teljességét növelik
4. A széles alapú, nyitott adatbázisokba kerülő fejlesztők ismerttél válnak, termékük piaci hasznosítása lehetővé válik.
5. A saját gyűjtést és az európai adatbázisok tartalmát alávetjük a verifikációs rendszernek és integráljuk a döntéstámogató rendszerbe, ami a magyarországi tudásszintet növeli és lehetővé teszi a tudományos alapú döntést.